túra világi volt!
Végül "csak" 900 km lett.
Az első nap Siófokra mentünk.
Pécsi kitérővel........... Az a nap 500 km-esre sikerült. A Mecsek varázslatosan szép még mindig, örök kedvenc. Siófokon megszálltunk, felfaltuk a kaját, alvás reggelig.
A második nap reggelén még felkelni sem nagyon akaródzott, végül 11 körül vágtunk neki az útnak. Minden izmom és idegvégződésem sikított amikor az első 50 km megtételére indultunk. Végül Tihany, Badacsony és az északi part szépsége győzött (Szigliget a végzetem, ott akarok meghalni), a végére bemelegedtünk. Igaz, Keszthelyen a szállás keresés közben már sírva szálltam le a mociról, de megérte. A szálloda remek volt, a kaja überbrutál jó, megyünk még.
A harmadik nap a déli part jutott sorra. Már rutinosan tudtuk, hol mennyit kell megállni, hogy ne haljon meg az ember a seggfájástól. A déli part nem nagy durranás, bár a csücsök Balatonakárhol, ahol az egész Balatont látod hosszában, hát az megérne egy szonettet, de azt nem tudok írni. Végig a 7-esen jöttünk haza, a Velencei tó is nagyon szép jelentem, arra is el kell még majd mennünk.
Összességében remek volt, nagyon jól éreztük magunkat, semmi, de komolyan semmi nem árnyékolta be a napjainkat, felhőtlen kikapcsolódás volt!
Szeretem a férjem!
Magamnak meg boldog szülinapot!
